2016. július 31., vasárnap

Carpe Diem | Élj a mának!

Sziasztok!
Ma egy ilyen ösztönző, motiváló bejegyzéssel készültem nektek, mert történt velem valami a napokban, ami rávezetett arra, hogyan is kell élni. Mégpedig a Carpe Diem jelszóval.
Mindig is többször átgondoltam a dolgokat, előre megfogalmaztam a kérdéseimet; nem nagyon volt olyan helyzet, amiben abszolút spontán vettem volna részt. Pedig, ha csak belegondolok, hogy az utóbbi pár hónapban mennyi mindenből maradtam ki emiatt, csak fogom a fejem.
Ha követtek Facebookon akkor tudhattatok róla, hogy nyaralni voltam a Balatonon. Kempingeztünk Gyenesdiáson, ami egyébként nagyon menő volt. Lakókocsiban aludtunk, na de mindegy. Szóval a kemping területén elég sok külföldi, legfőképpen német tartózkodott. Természetesen korombeliek.

2016. július 30., szombat

5 kedvenc alkalmazásom

Sziasztok!
Ma az 5 számomra legfontosabb telefonos app-ot fogom nektek megmutatni. Igazából nem nagyon szoktam ilyen nagyon rendkívüli dolgokat csinálni a telefonomon, meg nincs is sok alkalmazásom, de ezeket már elég régóta használom és szeretem.


1. Spotify
Egyszerűen imádom. Ez egy olyan alkalmazás, ahol zenét tudsz hallgatni. Alapjáraton wifi kell hozzá, de lehet Premium-ra váltani, ami szerintem nagyon megéri. Így nincsenek reklámok, net nélkül is tudod használni és kedved szerint lépegethetsz a zenék között. Nagyon jó és minden zene-imádónak tudom ajánlani.

2016. július 26., kedd

17 random kérdés tag

Sziasztok!
Nem nagyon szoktam tag-eket kitölteni, de most valamiért nagyon megjött a kedvem, ezért összeszedtem egy csomó jó tag-et, szóval, majd az elkövetkezendő időben (ha minden jól megy) akkor több tag-et fogok közzétenni. Ma 17 abszolút random, összefüggéstelen kérdésre fogok válaszolni.


1) Honnan jött a blogod neve?
Szerintem ez elég egyértelmű. De egyébként pedig csak úgy jött. Kerestem egy jelzőt, ami elárul engem és valahogy ez megragadt. Amúgy pedig szerintem ez abszolút leír engem.

2016. július 22., péntek

DIY Könyvjelzők

Sziasztok!
Már nagyon régóta készülök egy ilyen bejegyzéssel, de aztán valahogy mindig elfelejtődött, viszont most itt vagyok és írom is, ti pedig már olvashatjátok is.
Mindig is szerettem a különleges, cuki, vicces, motiváló könyvjelzőket, és elég régóta gyűjtöttem is a gépemen az ilyen Pinterest képeket. Szóval most a kedvenceimből láthattok egy kis összeállítást. Ha érdekel és tetszik, akkor írjátok meg és, akkor felteszem a 2. részét is.

Hát nem cuki? És nagyon egyszerű is.

2016. július 20., szerda

Életem nagy szerelme | Filmajánló

Július 12-én adódott lehetőségem megnézni ezt a filmet premier előtti vetítésen az Arénában, az InStyle jóvoltából. 



Leírás:

Diane egy gyönyörű nő. Hogy egész pontosak legyünk, egy tündöklően gyönyörű nő. Az a típus, aki után mindenki megfordul az utcán. Mindemellett határozott, jó humorú, briliáns ügyvéd. Ráadásul épp most lépett ki boldogtalan házasságából, így készen áll, hogy végre összetalálkozzon élete nagy szerelmével. Véletlenek persze nincsenek. Amikor az egyik este egy bizonyos Alexandre felhívja azzal, hogy megtalálta elveszett mobilját, a beszélgetés nem várt fordulatot vesz, és rögvest megbeszélnek egy randit. Az első találkozás azonban nem igazán úgy sül el, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.
Bemutató: 2016. július 14.

2016. július 18., hétfő

Blablabla || Még sosem szerettem ennyire úgy, ahogy téged szerettelek.

Fel nem használt koncertjegyek; meg nem beszélt találkozók; el nem olvasott könyvek; megválaszolatlan üzenetek; le nem gördülő könnycseppek; ki nem mondott gondolatok; emlékeket felidéző (egykor) még értékes tárgyak; ki nem ragasztott poszterek; visszahangzó üres beszélgetések és lehetőségek, amelyeket nem ragadtam meg. Ezekkel van tele a szobám. Meg a fejem. És ki kell adnom magamból, mert azt érzem, hogy felrobbanok.
A minap történt velem valami, ami eléggé kikészített. Nem nagyon szeretném részletezni; a lényeg az volt, hogy kaptam egy levelet egy olyan embertől, aki fontos volt nekem. Egy olyan levelet, ami annyira volt semmitmondó és üres, mint a kapcsolatunk. Ezért azonban nagyjából senkit sem hibáztatok. Csakis magamat. Mert naiv voltam és azt hittem, hogy mások is komolyan gondolják az ígéreteiket. Hát már belátom, hogy ez nem igaz. (Persze biztos, hogy vannak kivételek, azok jelentkezzenek itt, kommentben...)
Amikor megláttam az üzenetet egyszerre több dolog is végigfutott az agyamon. Egyrészt, hogy hogyan lehet valaki annyira gyökér butuska, hogy még egy ilyen levél megírásakor is emoji-kat használjon. Megértem én, hogy a cinizmust akarta ezzel hangsúlyozni, de anélkül a 3 emoji nélkül is megértettem, köszönöm. Másrészt, hogy mi jogon kér engem számon. Harmadrészt, hogy hogyan tudtam én ezt az embert szeretni.
Őszintén örülök, hogy végre lezárul egy korszak az életemben azzal, hogy ő kilép belőle. Igazán boldog vagyok.
Persze tudom, hogy nincsenek szőke hercegek fehér lovon, de azért álmodozhatok, nem? Szerintem igen. És ez a srác egyáltalán nem volt se szőke, se herceg és még csak lova sem volt. Barna volt motorral és olyan stílussal, amit nem is értek és nem is akarok megérteni. De én tényleg naiv voltam és elhittem neki mindent.
Ez most nem egy ilyen szakítós-dühös bejegyzés, mert voltak jó pillanataink amikor én utaztam miatta 180 km-t és azokért megérte minden szenvedés. Talán nem így kellett volna, hogy véget érjen, de így legalább nem annyira fájdalmas.
Azért köszönöm ennek a fiúnak, hogy megtanított nekem sok dolgot.
Egy korszak lezárult, de jön a következő a gimibe. A gimi pedig még sok lehetőséget tartogathat nekem, amiket meg kell ragadnom.

2016. július 17., vasárnap

Fogjunk össze!

Sziasztok!
Nemrég rátaláltam Niki Fogjunk össze! felhívására, aminek az a lényege, hogy ma (július 17-én) a bloggerek kitesznek egy bejegyzést arról, hogy mit is jelent számukra a blogolás. Személy szerint imádom és támogatom az ilyen jellegű kezdeményezéseket, szóval nem volt kérdés, hogy ebben is részt szeretnék venni. A bejegyzés végén megtaláljátok a többi blogger bejegyzését is. Olvassátok el a többi Fogjunk össze! posztot is!




Én már elég régóta blogolok (ha nem tekintjük az abszolút ezeréves próbálkozásaimat akkor is már lassan 3 éve). Persze a régebbi blogjaimon nem volt ekkora aktivitás és nem is szívesen hozom fel a Maniac Girl előtti korszakot, de őszintén be kell vallanom, hogy mindig is szerettem volna blogolni. Mindig is örömet okozott, hogy írjak és, ha már volt rá ilyen lehetőség is, hogy mások is olvashatják, akkor persze, hogy belevágtam.

Nyári bakancslistám

Sziasztok!
Ma, így az utolsó napon összeszedtem nektek a 2016-os nyári bakancslistámat.

1. Sátorban aludni
Azt hiszem ezt a pontot ki is pipálhatom, ugyanis amikor vidéken voltunk akkor a barátaimmal horgásztunk és sátoroztunk. Még soha életemben nem sátoroztam ezenkívül, de nagyon jó volt. És nem csak azért, mert ott volt F. is. Nem Feri:D

2016. július 16., szombat

Hogyan tedd emlékezetessé a nyarad?

Először is tegyél valamit!
Vegyél részt aktívan a családi kirándulásokon és találkozz sokat a barátaiddal. Ne ülj egész nyáron otthon, egyedül, mert egyrészt te leszel a legfehérebb szeptemberben, másrészt a pozitív élmények fontosak. Ha nem is nagyon tudtok elmenni nyaralni, akkor is hozd ki a maximumot a környezeted adta lehetőségekből. Mindegy, hogy kisvárosban vagy nagyvárosban élsz, mindenhol vannak lehetőségek. Legfeljebb csak a te korlátaid miatt nem veszed ezeket észre.
Ne telefonozz állandóan!

2016. július 15., péntek

Summer Week | Frizuraötletek

Sziasztok!
Azzal, hogy itt a nyár, a jó idő, a kánikula egyáltalán nincs kedvem leengedett hajjal járni az utcákat, viszont a sima konty már eléggé unalmas, ezért kerestem nagyon egyszerű frizuraötleteket Pinteresten és most megmutatom nektek is, hátha tudok segíteni.

Rögtön az elején csak egy apró változtatás és sokkal izgalmasabb.

2016. július 14., csütörtök

Inspirációs Csütörtök#6

Sziasztok!
Hát el sem hiszem, hogy ez már a 6. Inspirációs Csütörtök. Jó igazából már a 7. lehetne, meg most hat ugyanolyan (hasonló) bejegyzés, de akkor is. Na. Nekem nagy szó már ez is. Olyan régen írtam legutóbb ilyet és már hiányzott. Habár ezekkel a posztokkal sok munka van, mert egy csomó képet kell összegyűjteni, aztán mindegyikhez egy kis szöveg is, na mindegy. Ja meg ott a formázás is, mert az egyik kép nagyobb felbontású, a másik kisebb- ez nagyban mutat jól, az meg inkább kicsibe. Na mindegy. De ettől függetlenül szeretem ezt a posztot és ahogy észrevettem Ti is, szóval most mindenki kedvére teszek- remélhetőleg. De elég is volt ennyi ide az elejére. Lássuk is az inspirációs képválogatást.


1. Telefontok

2016. július 13., szerda

Summer Week | Mit csinálj nyáron, ha unatkozol?

Sziasztok!
Sokan beleesnek abba a hibába, hogy mivel itt a nyár, a sok szabadidő, ezért csak otthon ülnek és telefonoznak és unatkoznak. Persze ennek is megvan a jó oldala, a nyár elején (és még egy picike ideig) én magam is ezt csináltam, de most, hogy visszaértünk vidékről szinte éhezek arra, hogy történjen valami. Valami más, amit esetleg suli mellett nem történhet meg. 

1. Menjetek el a barátaitokkal fagyizni!
A fagyi alapból egy nyári dolog, ráadásul ha a barátaiddal vagy, akkor biztos jól érzed magad.

2. Menjetek ki a szabadba!
Akár egyedül, relaxálni; akár a barátaiddal sétálgatni. Mindennél jobban szeretnék elmenni a Gellért-hegyre, állatkertbe és a Margit-szigetre.

3. Strandoljatok!
Tipikus nyári program. A legkirályabb.


2016. július 12., kedd

Summer Week| Fürdőruha-mustra

Sziasztok!
Nyilván (vagy legalábbis remélem, hogy nem csak nekem) sokatoknak kisebb, olykor nagyobb gondot okoz a tökéletes fürdőruha megtalálása. Tudjátok, olyan históriák születnek ezekről a darabokról, hogy jól néznek ki, jól állnak a gazdájukon, egyediek, jó az áruk. Na ja. Hát én ezt még nem találtam meg, de remélem, hogy nektek tudok segíteni ezzel a poszttal, ugyanis a mai napra összegyűjtöttem nektek sok-sok fürdőruci ötletet. Ha még többet szeretnétek keresni akkor ajánlom, hogy nézzetek szét We ♥ It-en vagy Pinteresten. Én is onnan inspirálódtam. Kattintsatok az alábbi linkre és ott tudjátok megnézni, hogy miket válogattam össze. Sok sikert A fürdőruha megtalálásához!

Summer Week | Fürdőruha-mustra

A.

2016. július 11., hétfő

Summer week | tag

Sziasztok!
Igen, sok kihagyás után most egy egész héten keresztül, minden nap egy bejegyzéssel készülök nektek. Remélem, hogy élvezni fogjátok annyira, amennyire én élveztem ezeket a posztokat megírni. Személy szerint imádom a nyarat ezért fontosnak gondoltam írni egy ilyen sorozatot. Persze ezeken kívül még valószínűleg lesznek nyári posztok, de most összeszedtem előre néhány témát. Ma a summer tag-t készítem el.

Hallgasd ezt, miközben olvasod a posztot :)

Nyáron hajmosás után magától szárad a hajad vagy megszárítod?
Általában nem szárítom meg, mert olyankor enyhén hullámos utána a hajam, amit az év 365 napján szeretek, de ugye télen megfáznék vizes hajjal, így nyáron hagyom, hogy magától megszáradjon. És nem csak azért nem szárítom, mert lusta vagyok. Neeeeem.

2016. július 7., csütörtök

Olyan még nem volt, hogy ne lett volna valahogy.

Néha elgondolkozom azon, hogy miért történik ez velem. Hogy miért nem találhattam meg őt, itt. Közel. Hogy miért kellett akkor, 2015. július 31-én majdnem elütnie? Hogy miért kellett utána újra találkoznunk? Minek jelölt be? Miért kellett rám írnia aznap este? Én miért írtam vissza neki? Miért beszélgettünk? Miért akartam neki mindenféleképpen imponálni? Miért kellett bedőlnöm a mosolyának, a személyiségének? Nem értem. Igazából vissza sem tudom vezetni.
Az nem történhetett volna meg, hogy ne menjünk el vidékre, a mamámhoz. Muszáj volt.
Az, hogy ő majdnem elütött, azzal sincs nagyon probléma. Sok motorost láttam már életemben. Utána pedig a "barátainknak" miért kellett bemutatniuk neki? Miért állt meg mellettünk? Miért kezdett el beszélni velük? Velünk? Mert időközben észrevett engem is. Sajnos. És megkeresett facebookon. Aztán sokat beszélgettünk. Vonzott a külseje, hogy laza volt, de komoly is. Hogy velem egyidős volt. Hogy nyílt volt. Pár óra ismeretség után őszintén tudtunk beszélgetni mindenféléről.
Ha valaki azt mondta volna nekem akkor, hogy ez a srác egyszer rengeteg fájdalmat fog nekem okozni, el sem hittem volna. Azt meg pláne nem, hogy szerelmes leszek belé.
És miért volt olyan nehéz a búcsú? Nem tudom. Alig 10 napja ismertük egymást. Azt hittem soha többé nem is látom majd őt. Erre, lassan egy év elteltével rájöttem, hogy az a naiv kis Anna, semmit nem tudott. Sok mindent rosszul látott. És legszívesebben felpofoznám ma őt.
Ne tedd. Ne beszélj vele. Ne nézz rá. Ne dőlj be neki. Fájni fog. Nagyon fájni.
De már mindegy, nem? Elvégre megtörtént. Nem csinálhatom vissza. Nem alakíthatom úgy a múltat, hogy ne is érdekeljen.
Hibázni jó dolog- ez köztudott. De én már hibasorozatot követek el. De nem tudok mit csinálni.
Hogyan is engedhetném el őt, miután annyi mindenen keresztül mentünk? Miután annyi időt és energiát fordítottam rá. És úgy tűnik ő is komolyan gondolja. Csak hát ez nem olyan egyszerű. Soha nem lesz egyszerű. Örökké nehéz marad.
Örökké.
Csak egy jelentéktelen szó lenne, ha nem mondta volna ki. Ha nem hittem volna el neki. Semmi sem tart örökké, nem igaz? Mi az ami örökké tart? Semmi. Egyszer minden véget ér. Remélem ez a szenvedés is. Na meg ez a szorító érzés is a mellkasomnál, ha csak rágondolok.
Szinte már vicces, hogy pont én, pont 180 kilométerre a lakóhelyemtől találom meg azt az embert, akit a legjobban szeretek. Szinte vicces. Csak az a baj, hogy ennél sokkal többről van szó. Mert már nem csupán szeretem. Ezt az érzést nem lehet szavakba önteni. Ezt az érzést, ha meg akarja érezni valaki, át kell élni. De remélem, hogy senki más nem fogja ugyanígy átélni, mint én. Ennyi lemondással és könnyel együtt. Csak szeretném, ha boldog lenne, meg ha én is. És ennek nem tudom mi lesz az ára, de remélem hamarosan minden megoldódik. Még ha most nem is úgy tűnik, hogy meg fog oldódni.
Olyan még nem volt, hogy ne lett volna valahogy.