Sziasztok!
Igen, amint láthatjátok már 15 napja nem volt bejegyzés, most erről szeretnék írni egy pár sort. Szóval, 8.-os vagyok, avagy ha úgy vesszük, akkor voltam. Ugyanis június 15-én, (nagyjából) 16 órakor elballagtam. 8 hosszú és nehéz évet hagyok most magam mögött és bizakodva, reménykedve várom a jövőt. Igazából azért hiányozni fog ez a környezet, de már iszonyatosan várom a középiskolát. Meg most leginkább csak azért nehéz, mert nincs állandóság. Nem kell reggel 6:00-kor kelnem, nem kell bent rohadnom tanulnom lennem. Azt csinálok, amit akarok (jó ez azért enyhe túlzás, de mégis), nincs beosztva az életem.
Szóval igen. Egyébként nem azért nem írtam, mert nem volt időm blablabla. Csak egyszerűen nem volt kedvem. Megesik az ilyen. Tudom, nehéz elhinni. A történeteimmel is elég lassan haladok mostanság. El vagyok lustulva- na. De ne is beszélgessünk (vagyis csak én beszélek azaz írok, de lényegtelen) erről.
Egyébként a jövő hétvége elég sűrű lesz, mert szombaton megyek a Múzeumok Éjszakájára, vasárnap pedig már vidéken, 180 km-re leszek hőn szeretett otthonomtól, Budapesttől. Merthogy 26-án megyünk a mamához, ami még nem tudom hogy fog elsülni. Nagyon nem tudom. Nagyon nagyon nem tudom. Nagyon nagyon nagyon nagyon nem tudom. Na mindegy, remélem túlélem majd valahogy, mert hát... Ahj, na mindegy. Hosszú.
Ezekről egyébként tervezek kis beszámolókat. Itt megtalálhatjátok az elérhetőségeimet, mivel szerintem majd Szenpcsetelek, meg Instagrammolok róluk.
Most egyelőre ennyit. Szépséges Nyarat!
 |
| ♥♥Elolvadok. Hogy néz ki?♥♥ |
A.
