- Létrehozta a blogot aztán kb. két hónapig nem is jelentkezik. Ch...
Tudom. Tudom. Nem kell mondani.
Ez a két hónap egy nagyon nehéz időszak volt számomra, elég sok szempontból. Nagyon sok dolog történt velem, úgyhogy most arra gondoltam megosztom egy részét veletek (,már ha nincs öri hari amiért nem voltam ilyen sokáig).
Szóval az történt hogy október 1-jével a főbérlőnk kikapcsolta a netet. Merthogy úgy volt, hogy aznap költözünk. Igen ez volt a terv. Ehhez képest kb. rá két hétre költöztünk véglegesen. Amikor már úgy volt, hogy na akkor elköltöztünk, már lehet wifink akkor természetesen közbejött valami. Tipikus. Végül november 2-án végre lett net és minden egyéb. Egy hónap internet nélkül. Borzalmas volt. És most nem, nem a Facebook-függő kamasz beszél belőlem, hanem az, aki semmit az égegyadtavilágon (#egegyadtavilagon :D) nem tudtam csekkolni; írni embereknek és egyszerűen megőrjített. Voltak egyéb problémák is a lakással, de ez már nem tartozik ide.
Aztán iskola. Már ha csak a szóra gondolok, kiráz a hideg. Nem azért, mert annyira utálnék tanulni, csak maga a tanárok, iskolatársak meg az ezekkel járó #ahócipőmistelevan-problémák. Idén nyolcadikos vagyok és az az igazság, hogy annyira nem megerőltető. Alapjában véve -szerintem-, aki nem sportol, nincs semmilyen efféle elkötelezettsége vigyorogva járhatná ki a nyolcadikat. Eskü, nekem nem lenne megerőltető, viszont hogy vannak iskolán kívüli elfoglaltságaim, így nehezebb. Inkább az idegesít, hogy mindenki a felvételivel és a továbbtanulással nyaggat. De komolyan:
- ha jó tanuló vagy, és vannak terveid azért
- ha jó tanuló vagy és nincsenek terveid azért
- ha rossz tanuló vagy és vannak terveid azért
- ha rossz tanuló vagy és nincsenek terveid azért
- ha mindegyik kategóriába beletartozol
- ha egyikbe sem.
Szóval minden esetre kitalálnak valamit. És igen. Ez rohadt idegesítő. Nem elég, hogy alapból tanulnunk kell, előkészítőkre járunk (van aki több helyre is), gondolkozunk a jövőnkön és amúgyis félünk (valamilyen szinten) a felvételitől; neeeeem hogy lenne elég!? Még meg is szívatnak minket. #bigbigproblemaboutschool #sadstory #fáradtakvagyunk #hagyjatokmárbékénpls
Szóval igen, az élet nyolcadikosan mégis elég szívás.
És akkor még nem beszéltem arról, hogy az időmet sehogy sem tudom beosztani. Próbálkoztam azzal hogy mindent leírtam csak azzal az volt a baj, hogy már arra sem volt időm. Próbálkoztam azzal, hogy a telefonomba írok fel mindent (és ez valamilyen szinten, egy darabig be is vállt). Most ott tartok hogy leszarom, egy-két dolgot felírok. Viszont ez sem jó, mert kb. minden második dolgot elfelejtek. Úgyhogy ha van valami jó ötletetek akkor kérlek írjátok meg nekem. #thanks
Szerintem most ennyi lenne ez a bejegyzés, ha úgy érzem akkor majd még folytatom a rinyálást:D
Szép napot kívánunk Mr.Choco-val♥
A.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése